Elvállaltam egy testvér számítógépét, hogy megpróbálom megjavítani. Sejtettem, melyik alkatrész ment tönkre, megbizonyosodni azonban csak úgy tudnék, ha az én gépem jó alkatrészét átrakva próbálkozok tovább. Bár fennállt a veszély, hogy esetleg az én gépemnek is így kára lesz. Végül is ez következett be. Én pedig nem értettem, hogy lehet az, hogy én jót akarok, az Úrért teszem és mégis kár ér.
Valami nagyon fontosat értettem meg. A gépem elavult már, szükség lett volna felújítani, de nem volt rá pénzem. Az Úr tudta, hogy csak akkor fogok költeni rá, ha rákényszerülök azzal, hogy a régi elromlik. Most így történt, és nagy meglepetésemre az Úr megadta rá a pénzt, hogy felújítsam a gépet. Amit kárnak ítéltem az lett nyereségemmé. Az Úrnak való szolgálat sohasem hiábavaló, és ha néha a földön nem is, de a mennyben mindenképp megkapjuk szolgálatunk jutalmát.
Ezt az Igét éltem át:
„Aki bőven adakozik, annál inkább gazdagodik”.
„Aki bőven vet, bőven is arat.”
Flender Attila |
E-mail