Autóbuszvezető vagyok. Az Úr sokszor tanít a munkám által. Másfél évvel ezelőtt az 5-ös járatot vezettem. Ez az útvonal egy csodálatosan szép alagúton halad keresztül. Arra gondoltam, hogy milyen jó lenne filmre venni ezt, és otthon a gyerekeimnek megmutathatnám. Hiszen semmi baj nem lehet. Felemelem a telefont, és közben vezetek. Magam sem tudom, hogyan, de nekiütődött a busz egyik felső sarka az alagút tetejének, emiatt 3000 Ft-os kár keletkezett a járműben. Az Úr figyelmeztetése volt ez, hogy ne tegyek ilyet többet. Hiszen elég egy apró figyelmetlenség, és máris kész lehet a baj.
Azóta eltelt másfél év. Hazafelé haladtam munkából. Esett a hó, és különösen szépnek találtam. Megint eszembe jutott a telefon. Próbáltam lefilmezni, de nem sikerült elindítani. Közben odaértem egy húzós kanyarhoz. Elég volt egy-másfél másodperc figyelemkiesés, megcsúszott az autó, hol jobbra, hol balra többször egymás után. Nagyon nehezen tudtam újra az egyenes útra terelni. Hálás voltam Istennek, hogy ez egyáltalán sikerült, és hogy éppen nem jött jármű a szembe sávban, nem közlekedett gyalogos az útpadkán. Visszafelé jövet ugyanott egy több milliós nyugati autót láttam, ami lecsúszott az útról, a kerítést átszakítva egy udvaron állt meg. Habár az utasok épen maradtak, az autó teljesen tönkrement. Még inkább megrendített, hogy Isten kegyelme mitől őrzött meg, és szégyelltem az engedetlenségem.
Az Úr szól egyszer vagy kétszer, én pedig nem magyarázhatom ki, nem gondolhatok valami mást, mert annak súlyos következménye lehet. Az Úr szól egyszer vagy kétszer, de nem biztos hogy lesz harmadszor! Első esetben anyagi kár keletkezett, a másodikban az autó, az én és mások élete is veszélyben forgott. Mi lenne ha harmadszor is megpróbálnám áthágni az Úr figyelmeztetését ?...De NEM akarom!
Amit csak egyszer mond is az Úr Jézus, szeretném nagyon komolyan venni.
Flender Attila |
E-mail