Sajószentpéteri Baptista Gyülekezet
 
HÍREINK
GYÜLEKEZETÜNK
TÖRTÉNELMÜNK
BIZONYSÁGOK
Olvasható bizonyságtételek
A „családi” tanfolyam
Akik engem tisztelnek, azoknak...
Az áldozat
Az elveszett gyűrű
Az én karácsonyom
Az év utolsó napján
Az ÚR őrzött meg
Az ÚR szolgálatában
Barcikára költöztünk
Betegségben az Úrral, vagy nélküle
Családi beszélgetések
Egyszer vagy kétszer szól az ÚR
Év végi visszaemlékezés
Ki mit vet, azt aratja
Gyermekeim között
Minden kegyelem
Mindent az Úrért
Testvérek az áldozatról
Testvérek között
Ünnepek előtt
Hallgatható bizonyságtételek
GALÉRIA
KAPCSOLAT
ALKALMAINK
ZENE
OKTATÁSI ALAPÍTVÁNYUNK
VERSEK
Az év utolsó napján

        A visszaemlékezésről ez az Ige jut eszembe: „Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincsen végünk; mivel nem fogyatkozik el az Ő irgalmassága”. (Jer. sir. 3:22)

 
Éppen szilveszterkor történt velünk, hogy mikor az imaházba mentünk, egy kanyarban nagyon csúszós volt az út, az autónk irányíthatatlanná vált, és alaposan lesodródtunk. Az Úr kegyelme volt az a néhány cm, ami az oszloptól, és a kerítéstől elválasztott. Azért is hálásak voltunk, hogy annyira könnyen sikerült a jó útra visszatérni. Ez az eset annál is inkább mély nyomot hagyott bennem, mert néhány méterrel arrébb, ahol ez történt velünk, egy a miénktől sokkal jobb autót annyira lesodort a jég, hogy vissza sem tudták hozni az útra. Sok minden jót megad az Úr úgy, hogy nem is tudom előre, hogy ezért imádkozni kellett volna. Lelkileg is sokszor letérünk a jó útról, Isten kegyelmes, hogy visszatérhetünk Hozzá.
 
Szeretnék egy-egy elbukás után jobban vigyázni, hogy az Úr Jézus útján maradjak.
 
Szilágyiné Ildikó
E-mail | Oldaltérkép | Kezdőoldal | Kedvencek közé | Pannon Set